Sajnos megint pontosítanom kell. A jelenlegi hazai szabályozásban egy szó sincs a biztonsági adatlapokról. Tehát nem lehet a "hazai szabályozásnak megfelelő" biztonsági adatlapot készíteni. Még a Toxinfónak sem, mert ilyen nem létezik (mármint szabályozás). Az adatlapot 2007. június 1-től a REACH szabályozza!!
Jogilag teljesen szabálytalan egy adatlap olyan fordítása, mely szakmailag megváltoztatja az eredetit. Azt szoktam mondani, hogy az adatlap - a REACH szemlélete szerint, és ez még inkább így lesz, ha megérkezik az első melléklet, az expozíciós forgatókönyv - egy jogilag behajtható előírás, hogy miként lehet elfogadható kockázattal kezelni egy vegyi anyagot. A REACH szerint egyértelmű a szabályozás: ha nem értünk valamivel egyet az adatlapban, jeleznünk kell a beszállítónak. Nem megváltoztatni!!! További részletek a honlapomon: www.korvelyessy.hu

@Körtvélyessy:
Köszönöm szépen Dr. Körtvélyessy Gyula hozzászólást. A biztonsági adatlapok 15. pontjában a hatósági kollégák sok esetben kérik a vonatkozó hazai jogszabályok felsorolását, és ha ez hiányzik, akkor ezt javítani kell a biztonsági adatlapon. Én erre gondoltam, kicsit félreértelmezhetően foglamaztam.

@Körtvélyessy:
Tisztelt Körtvélyessy úr!

Cégünkkel kapcsolatos „pontosítására” reagálva:

Természetesen bárki megteheti hogy „vakon” megbízik az „eredeti” idegen nyelvű biztonsági adatlapban és azt saját maga vagy egy a témához nem értő szakfordítóval lefordíttatja.
Miután az OKBI ezeket az adatlapokat sorra „visszadobja” szoktak hozzánk fordulni a cégek, hogy lektoráljuk az ilyen fordításokat…

Igen, az adatlap fordításakor mi mindig leellenőrizzük az egyes összetevők és a készítmény besorolásának helyességét, azonban ez nem azt jelenti, hogy „önkényesen” megváltoztatjuk a biztonsági adatlapot. Egész egyszerűen egy használható és a hatóságok számára is elfogadható adatlapot készítünk belőle.

Igen, vannak esetek amikor tényleg módosítani szükséges az adatlapot!

Egy-két egyszerűbb esettel megvilágítanám, hogy mikor is lehet arra szükség, hogy az adatlap „fordítása” közben formailag és/vagy tartalmilag is változtassunk az adatlapon:

- Tekintettel arra, hogy a biztonsági adatlapokat a REACH hatályba lépésével nem kellett automatikusan aktualizálni, gyakran előfordul, hogy hazánkba az adott termék „régebbi” adatlappal érkezik, ugyanakkor az OKBI az új bejelentéseket már csak a REACH szerinti formátummal fogadja el.
- Számos anyag besorolása is megváltozhatott az „eredeti idegen nyelvű” adatlap elkészítése után, amelyet a készítmény veszélyességi osztályba sorolását indokolhatja
- … és akkor még nem beszéltünk az emberi tényezőkről. Bármilyen meglepő, előfordult, hogy egész egyszerűen rosszul lett besorolva az eredeti adatlapon a termék (ott nincs kötelező bejelentés amely ezt kiszűrhetné) és bizony, amikor mi ezt jeleztük a partnerünknek az adatlapot kibocsátó cég is elismerte tévedését.
- Az „emberi tényezőknél” már csak egyetlen egy nagyobb hibaforrás képzelhető el, ez pedig az MSDS készítő szoftver. Kétségtelen, hogy praktikus és gyors, sőt bizonyos darabszám felett költséghatékonyan oldható meg ezáltal nagyszámú biztonsági adatlap több nyelvre fordítása. A nyugati tagállamokban igen elterjedt módja ez a biztonsági adatlap készítésnek. Megfelelő szakmai kontroll nélkül azonban nem egy esetben súlyos hibákat vétenek az adatlapban, a mulatságos esetekről pedig ne is beszéljünk…
- És még sorolhatnám…

„Ha nem értünk valamivel egyet az adatlapban, jeleznünk kell a beszállítónak. Nem megváltoztatni!!!”

A REACH előírásaival mi is tisztában vagyunk, ezért természetesen, ha az adott készítmény besorolását érintő változtatást hajtunk végre egy adatlapban, akkor arra mindig felhívjuk a partnerünk figyelmét és javasoljuk, hogy ez ügyben mindenképpen egyeztessen a gyártóval vagy az eredeti adatlap kibocsátójával.

Még mielőtt „pontosítana” valamit egy cég szolgáltatásával kapcsolatban, célszerű lenne tehát informálódnia.
Elérhetőségeinket itt találja meg:
www.biztonsagiadatlap.hu

Üdvözlettel,
Panta Zoltán
ToxInfo Bt.
+36 70 381 9670

@ToxInfo: A REACH 31. cikk (5) alapján az adatlapot azon ország hivatalos nyelvén kell a szállítónak rendelkezésre bocsátania, amely országba szállítja az anyagot. Tehát elvben nincs szükség hazai fordításra. Tudom, hogy sajnos nem ez volt a gyakorlat, de erre a cikkre hivatkozva minden szállítónak meg kell ezt tennie. Hogy a fordítással a Toxinfo-t bizzák meg, vagy hogy az anyagot felhasználó direkt javasolja a Toxinfo-t: ez egy más kérdés. A jogi kötelezettség egyértelmű, az adott ország nemzeti hatóságának (ha az EU-ban van, tehát nem importról van szó!) jelezve ezt, igen komoly bajba kerül az adott szállító, ha nem készíti el a magyar fordítást.
Semmilyen jogszabály nem teszi lehetővé az OKBI-nak, hogy egy benyújtott adatlapot ne fogadjon el a felhasználótól vagy a szállítótól. Még a hazai szabályozás is úgy rendelkezik, hogy a gyártónak/importálónak vagy ha ilyen nincs (???) akkor a forgalomba hozónak kell ezt elkészítenie és - sajnos teljesen REACH-csel nem konform módon - bejelentenie az OKBI-nak. De a bejelentésnél is csak úgy fogalmaz a rendelet, hogy a hatóság további adatokat kérhet, tehát elég meglepő, ha "nem fogadja el". az adatlapot. Két esetben is találkoztam napjainkban azzal a jelentős pozitív változással az ellenőrzések során, hogy az ÁNTSZ az adatlap kiadójához fordult (és nem a felhasználót bírságolta) ha valami nem megfelelőt látott az adatlapban.
Bármely besorolási változást előidéző információ esetén az adatlapot kiállító köteles azt azonnal módosítani (REACH 31. cikk (9)
Végül: nálam szorgosabb olvasója nincs a Toxinfo honlapjának. Minden héten legalább egyszer megnézem, hogy van-e valami újdonság. Teszem ezt azért, mert küldetésemnek tartom, hogy a REACH-csel kapcsolatban minden értékes új információt elolvassak és akár a honlapomon is ezekre mutató linket helyezzek el. A Toxinfo kitűnő CLP összefoglalásával is ezt tettem.